Elérhetőségek

Rábatöttös Község Önkormányzata

Cím: 9765 Rábatöttös,
Jókai Mór utca 2.
Telefon:
+3694577380
E-mail:
hivatal@vasszecseny.hu


Látnivalók

Szent Cecília templom

A Szent Cecília templom ékessége és méltán bemutatható idegenforgalmi és egyházi épülete a községnek.

A templom nem a község belterületén található, hanem a falutól kb. 500-600 méterre északi irányban a Rum-Szentléránt közti összekötőút mentén elterülő temetőben, ahol évszázados sírok halma alatt alusszák örök álmukat a volt zsennyeiek, töttösiek és gutaháziak. A temető és a templom is nagyon érdekes elhelyezkedésű. Közvetlenül Zsennye és Rábatöttös község határán található. A templomot a két község határa kettészeli úgy, hogy a szentély a zsennyei határban van, míg a hívek a töttösi részről hallgathatják a római katolikus liturgia szerinti szentmiséket. A régészeti kutatások azt egyértelműen bizonyították, hogy a templom a XIII. századból származik. A templomról először az 1342-ből származó oklevélből értesülünk, melyben Rumi Doroszló unokái között osztotta fel birtokait. Az oklevél a Szent Cecília templomhoz vezető útról szól, amely Rumból a kastélytól indul."iuxta terram eorum prope viam qua itur ad Sanctam Ceciliam." Egy 1418. január 23-án kelt okirat szerint, melynek eredetije a fehérvári püspöki levéltárban található, Rumi Doroszló királyi pohárnok a kegyurasága alá tartozó templomok számára búcsúengedélyért folyamodik. E kérelemben az igrici, a rumi "beati Ladislai de Rumi" a cicellei "sancta Cecilie" részére is búcsúengedélyt kért. A templom viszonylag jó állapotban vészelte át a török pusztításokat. "Ezt mutatja az a tény, hogy a középkori épületrész kétharmada ma is eredeti állapotában áll, tömegét tekintve, persze részleteiben több átalakítás történt." Az 1697. évi Kazó-féle vizitáció jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a " Szentély egykor boltozatos, most azonban hasadékok tátonganak rajta. Bekövetkező veszéllyel fenyeget. Erre tekintettel elővigyázatosságra van szükség. Oltármező kő. Az oltár azonban nagyon régi, szemlátomást meg is avult. Tabernákulum nagyon megöregedett, szintúgy egészen megromlott, ténylegesen pedig nyitott borításától megfosztott. Minden a vallásgyakorlat hiányára utal. Annyira nélkülözi a tatarozást, hogy kívüle hasonlóan rosszat nem találsz. Sekrestye nélkül, és minden egyéb híján. …Padlója földes és temetkezésekkel összebolygatott. Mennyezete festett deszka, de régi elavult. Fakórusa ingó, hajlott...tornya…kőműves munkával falazott és fedett." Az 1758. évi un. Batthyány-féle vizitáció jegyzőkönyve is ezekre az építkezésekre utal."A mezőség közepén lévő és szentéllyel keletre néző templomban egy nem konszekrált oltár van, a középen két angyal kíséretében festve Szent Cecília, kinek tiszteletére emelve, fentebb Jézus Mária József alakjai festve, mely két kép között a szabad származású Sennyey Antal báró és anyja Nagy Sára címerei, az oltár kapui felett állnak István és László szent királyok. …a szentély boltíves, a többi részén táblamennyezetes, zsindellyel fedett és téglával rakott. Két bejárata van, mégpedig egyik délről, a másik nyugatról, mely fölé torony van emelve, falazott még a felső részen is. Fa kórus van a templomban, catedra is fa, ellenben új." A jegyzőkönyv említi még, hogy a templomot használják, sőt a kissennyei Sennyey család a szentély alatt alakította ki kriptáját. Az 1775-ben lezajlott Szily- féle látogatás egy harangocskáról ad számot, amely kb. 35 font súlyú volt. Az 1805-ből való Somogy-féle jegyzőkönyv az 1771-72-ben végzett munkálatokra utal. A templomnak új kórusa van orgonával. Szószéke és sekrestyéje is épült. Özvegy Sennyey Antalné született Inkey Petronella festette ki a templomot a soproni idősebb Dorffmeister Istvánnal. A jegyzőkönyv megemlíti azt is, hogy két harangja van, az egyik 200, míg a másik 143 fontot nyom.

A templom építéstörténetileg négy időszakhoz kötődik. A legrégebbi rész a XIII. század első feléből származó rész. Ez durván a déli kapu bal oldalától a szentélyig terjed. A XIII. század második feléből, végéből származik a töttösi rész főfalazata, a tornyot és kórust tartó pillérek, valamint a nyugati bejárat falazata is. (Ezek a falak bizonyítják, hogy a templom az Árpád-ház korából származik.) Ez a bővítés az eredeti templomtól nyugati irányba történt 10,2x9,2 m nagyságban.

A XV. század végéről származik a sekrestye falazata, míg a XVII. századból a támfalak egy része és a szentély, valamint a sekrestyéből a szószékre való feljárat toldása.

A feltárás soráén bebizonyosodott az is, hogy a templom jelenlegi járószintje jóval a korábbi járószint felett van, mintegy 40 cm-t emeltek rajta.
A templom kőből és nagy mennyiségben téglából készült. Fazsindely fedi.
Az 1972-73. évi feltárás egyértelműen rendezte, illetve bizonyította, hogy a templom mely részei melyik korból valók. A feltárás során a román kapunál M. Kozák Éva régész irányítása mellett két faragott követ találtak. A kövekről kiderült, hogy egy sírkőnek a maradványai. A sírkő a középkorból származik. A sírkőn gótikus kereszt látható, és latin felirat. A latin feliratot a régészek lefordították, melynek jelentése "az Úr 1370. esztendejében elhunyt". A sírkőről nem állapítható meg, hogy kié volt. Ebben az időben azonban az Egerváry család volt a terület birtokosa.
A szentély 1713-ban még boltozatos volt, a hajót tarka festett táblamennyezet fedte. 1758-ban viszont már megépült az új barokk sokszögzáródású, boltíves szentély. A szentély építése az 1730-as évekre tehető.
A fa tetőszerkezetről a régészek megállapították, hogy 1840-ből származik és kőszegi német ácsok készítették. A jelenlegi fazsindelyes fedést megelőzően már a XVIII. században is zsindely fedte a tetőt.

A Szent Cecília templomot nemcsak az teszi híressé, hogy Árpád-kori, hanem azok a freskók is, melyeket özv. Sennyey Antalné sz. Inkey Petronella megrendelésére készített id. Dorffmeister István 1771-72-ben.

A templomba a torony alatti (nyugati) főbejáraton belépve, a templom ívelt mennyezeti részén láthatók a Szent Cecília életét , vértanúságát és megdicsőülését ábrázoló freskók. A templom "eredeti" részébe (legősibb részébe) – a templom keleti vége – vezető "kaput" gyönyörű motívumok díszítik. Az ív mennyezeti részén, az ív első oldalán felirat olvasható: " Csodáig mehet ott a gyönge özvegység, ha a jó Istennél van készen segítség."

A dongaboltozatos mennyezet ettől a "kaputól" a főoltárig három részre tagolódik. Itt találhatók a már említett Szent Cecília életét bemutató freskók.

Az első boltozatrészben három ovális mezőben lévő képek Cecília életének legdöntőbb eseményét mutatják be.

A sekrestyétől az első mezőben Cecília a kereszt előtt térdel, amint "eljegyzi" magát Jézusnak. Fogadalmat tesz arra, hogy nem megy férjhez, hanem teljesen Jézus szolgálatára adja oda életét. Ezt mondja el röviden a freskó alatt található latin nyelvű felirat: (Innocentia virginea =– szűzi tisztaság).

Úgy tűnik azonban, hogy élete édesapja akaratából másként alakul. Édesapja kiválasztotta számára vőlegényét, akihez feleségül kellett mennie, mivel a kor szokása szerint ( római kor) édesapjával nem szegülhetett szembe. Édesapja nem tudott leánya fogadalmáról, ő pedig nem mondhatta el neki, mert akkor fel kellett volna fednie előtte keresztény mivoltát. A keresztényüldözések idején ez életveszélyes lett volna. Megtartották tehát az eljegyzést, majd hamarosan feleségül is ment vőlegényéhez. Ezt a jelenetet ábrázolja a második kép. A latin nyelvű felirat szövege: (Virgo coniuncta = eljegyzett szűz).

Az esküvőt követően Cecília azonnal feltárta férjének szíve nagy titkát, hogy ő keresztény, sőt fogadalmával teljesen elkötelezte magát Jézusnak. Férje nem volt keresztény. A törvények értelmében fel kellett volna jelentenie feleségét a hatóságoknak keresztény mivolta miatt. Mivel azonban nagyon szerette feleségét, azt nem tette meg. Tisztában volt ugyanis azzal, hogy feljelentése esetén meghurcoltatás, esetleg halál várt volna hitvesére. Cecília kitartott hite mellett. Férjét is megnyerte a keresztény hitnek és a pápához küldte, aki megkeresztelte. Cecília hatására nemsokára sógora is keresztény lett. Ezt a jelenetet mutatja a harmadik freskó, mikor Cecília férjének és sógorának prédikál Jézusról. Ezzel a tevékenységével apostoli munkát végzett. Így értelmezi ezt a latin nyelvű felirat is: (coniunx apostolica =apostoli jegyes).

Cecília mögött a pápa látható, aki jelképe is az egyháznak, de apostoli utód lévén Jézust hirdeti az embereknek, továbbá maga köré gyűjtve a hívek közösségét Jézushoz vezeti őket. Ebbe a munkába kapcsolódik bele Cecília is "hithirdető" tevékenységével.

A három freskó alatti íven egy folyamatos latin szöveg olvasható: " Uni Deo semper una." Jelentése: az egy Istennel mindig egyesülve. Ez nagy és mély értelmet ad Cecília életének, fogadalmával teljesen átadta magát Istennek, egyesült vele.

Ez a három említett freskó Cecília cselekedeteit mutatja be, a másik kupolaboltozaton három ovális mezője pedig már Cecília vértanúságát örökíti meg.

A császár fülébe mégis eljutott , hogy Cecília keresztény. Sok embert győzött meg a keresztény hitről. A császár elhatározta, hogy megöleti Cecíliát. Mivel köztiszteletben álló személyről volt szó, ezért a császár ezt titokban rendelte el. Félt attól, hogy a nép fellázad. A gőzfürdőjében túladagolt gőzzel akarta megöletni. A próbálkozás nem sikerült, Cecília életben maradt. Ezt a jelenetet mutatja be az a freskó, ahol a szent alakja egy üstben látható. A történteket a felirat így fejti ki: (Urit, non comburit = égett – nem égett).

Ezután a lefejezéssel próbálkoztak. A bakó háromszor sújtott le, de a kísérlet nem végződött azonnali halállal. A szent még néhány napig élt. Ezt mondja el a következő freskó, melyen a pallos is látható. (Ter icta respirat = háromszor rásújt a pallos, mégis feléled).

A kivégzés után néhány nappal ugyan meghal Cecília, halála azonban csak a test halálát jelenti. Ezt ábrázolja az utolsó freskó. (Ex morte vita = a halálból élet fakad).

Szent Cecília halála vértanúság. Győzelem a hittagadás és a halál felett. Ezért hoz koszorút mindhárom vértanúsági freskón az angyal, hogy azt a mennyben a fejére tegye.

Szent Cecília vértanúsága A szentháromság dicsőítése is. Erre utal az íven olvasható latin felirat. ( Trino Deo ter martyr = a háromságos Isten számára háromszor vértanú).

A szentély boltozata szintén Szent Cecíliát ábrázolja. A mennyben a Szentháromság egy Isten előtt áll, míg egy angyal koszorút dob a fejére. A szent alakja előtt a Szentháromság személyei láthatók – az Atya, az idős ember; a Fiú a kereszttel; valamint a Szentlélek, akit a galamb jelképez.

A főoltárkép felett látható mennyezeti freskón a templom, a zsennyei kastély látható, valamint életképeket mutat be. Alatta olvasható latin felirat Cecília vértanúságára utal. (In Paucis fidelis habns potestatem super quinque civitates. = A kevésben hű voltál, ezért öt város kormányzója leszel.) Jézus egyik példabeszédéből származik a mondat, amely a hűségesek számára jutalmat ígér.

A főoltárkép mellett az egyik oldalon Szent István, míg a másikon Szent László

királyaink láthatók a freskókon.

A szentély északi falán látható freskó szintén Szent Cecíliát ábrázolja. A szentté avatás előtt a gyakorlatnak megfelelően felnyitják Cecília sírját. Holttestét épen találják. A sírba benéző Orbán pápa ujjával mutatja a győzelem jelét. Cecília győzött, vértanú és szent.

Az északi oldalfalon lévő mellékoltár a Szent József oltár. Szent József mellett balról Szent János alakja, míg jobbról Szent Antal freskója figyelhető meg. Az oltárkép felett pedig Szent Donát van megörökítve, akinek közbenjárását viharok esetén szokták kérni. Erre utal a szent alakja mellé festett hatalmas villám.

A déli falnál a Szent Anna oltár található. Jézus nagyanyját mutatja az oltárkép. Mellette balról és jobbról két női szent látható.

A főoltár képén szintén a templom védőszentje, Szent Cecília látható hárfával a kezében, mivel ő a védőszentje a zenének is. Ez a kép nem Dorffmeister alkotása. Később készült, mint a freskók. A főoltár képtől jobbra, a mennyezetkupola alján egyébként Dorffmeister kézjegye olvasható. (Steph. Dorffmeister pinxit = Dorffmeister István festette.)

A főoltárkép felett látható kör alakú ablak üvege szintén Szent Cecíliára utaló szöveget tartalmaz. (Caecilia virgo et martyr pro te petentibus ora. = Szent Cecília szűz és vértanú, imádkozz azokért, akik kérnek téged.)

Egyébként a templom déli bejárata feletti ablaknál a legutóbbi felújítás alkalmával csodálatos virágfüzérek is előkerültek a meszelés alól. Több helyen látható a templomban a barokk festészetre jellemző virágfüzérrel és girlanddal díszített korsó is.

Látogathatóság:

  1. Előre egyeztetett időpontban Annár István polgármesterrel (+36-30/293-3279) és Horváth István plébánossal (+36-94/379-068)


Vissza az előző oldalra!
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, valamint a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Erről bővebb információkat olvashat itt: Adatkezelési tájékoztatónk
Rábatöttös Község Önkormányzata - Magyar