Elérhetőségek

Rábatöttös Község Önkormányzata

Cím: 9765 Rábatöttös,
Jókai Mór utca 2.
Telefon:
+3694577380
E-mail:
hivatal@vasszecseny.hu


Falutörténet

A Sorok patak partján, sík területen, messze minden nagy-forgalmú úttól, Szombathelytől keletre, Rum, Zsennye, Püspökmolnári, Gyanógeregye, Nemeskolta és Csempeszkopács községek határolta területen fekszik ez a színmagyar település.

Nem hallatszik ide a 87-es főközlekedési út járműforgalmának zaja, ritkán tér be egy-egy helyközi buszjárat. A nagyvilági zajtól messze, csendes erdők és mezők között élnek itt az emberek. A nagyvilág zaja messze van, de az itt élő emberek minden tettükkel, cselekedeteikkel, a mindig többet akarással és dolgos hétköznapjaikkal mégis kapcsolatban - mégpedig többszálú kapcsolatban - vannak a környező településekkel, és távolabbi községekkel, de városokkal is. A rokonsági kapcsolatok, az elszármazás, elköltözés hatására a kapcsolatok élnek, és azok hol lazábbak, néha erősebbek.

A község két településrészből áll. A nagyobb Töttös, míg a kisebb Gutaháza. Együtt alkotják Rábatöttöst. 1942-ig Gutaháza és Rábatöttős önálló települések voltak. 1942-ben hosszas huzavona után Gutatöttős néven egyesítették a két községrészt. Ötven év után, 1992-ben népszavazás után a község mindkét községrészt beleértve Rábatöttös néven kapta vissza nevét. Gutaháza lakossága hiába küzdött önállóságának visszanyeréséért, azt a jogi és egyéb feltételek hiánya nem tette lehetővé az itt élők számára.

Valószínű az, hogy Töttös a középkorban kissé délebbre, a templom közelében helyezkedett el. Az a település azonban 1532-ben a törökök támadása következtében megsemmisült. "Lehet, hogy ekkor pusztult el Töttös is, és később a mai helyén települt újra, de temploma fennmaradt.

A község közigazgatási területe 648 ha.

A község a vasi megye-székhelytől Szombathelytől keletre, mintegy 25 km távolságban fekszik. Dolgos, mindig a szebb jövőt akaró, az életért nehéz küzdelmet folytató nép lakta ezt a községet.

Egy 1323. október 28-án kelt okirat I. Károly király Doroszló fiai: Gergely és Doroszló kérésére az ezeknek Rum, Balozsaj és Töttös birtokaik között lévő, ugyancsak Balozsaj nevű földtér határait a vasvári káptalan által megjáratja s a mondott földet nekik adományozza.

Dúlta tatár, török, német, francia, de a haza és a kis falu is megmaradt, mert a dolgos nép összefogott és egyet akart. Élni! Élni ott, hol ősei a cicellei temetőben nyugszanak; élni ott, hol ősei verejtéke csorgott a termékeny talajra és termelte meg nehéz és fáradságos munkával az életet, és megmaradt mindig magyarnak.

Falutörténet


A mai Rábatöttös 1992-ben kapta meg nevét, előtte 1942-ben Gutaháza és Rábatöttös községekből Gutatöttős néven szerepelt.

Az országos 87-es főközlekedési útról a Sárvár-Rábahídvég közti 8701 sz. összekötőúton Rum községen keresztül a Rum-Szentléránti összekötő úton, illetve Rum-kastélynál a 87-es főközlekedési út és a község között kiépített portalanított úton közelíthető meg.

Szalagtelkes, többségében oldalhatáron álló lakóházakkal beépített, elsősorban mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó kisközség.

A nagy forgalmú főközlekedési utaktól való távolsága, az erdők zajszűrő hatása miatt - még a zsennyei határban lévő kavicsbánya zaja ellenére is - csendes, tiszta levegőjű, a pihenni vágyóknak jó körülményeket biztosíthatna.

Területe sík. A község a tengerszint feletti 170-175 méter közti magasságban fekszik. Egyes területei alacsonyabban, míg más területei magasabban helyezkednek el. Külterületén szántó, rét, legelő és elhanyagolható mértékben erdős, fás, mocsaras területek váltják egymást. Talaja barna erdei talaj, a Sorok közelében hordalékos. Több helyen vékony termőréteg alatt vastag kavicsrétegek húzódnak.

Az erdők faállománya vegyes. Az őshonos kocsányos tölgy mellett, kőris, szil, fűz, több fajta nyár, akác, éger, juhar is megtalálható. Az erdők többsége már telepített, erdőgazdálkodási területekként hasznosul. A jelenkor elején e területen a tölgy, bükk, nyír, mogyoró volt a jellegzetes növényzet. A bokros részeken és az aljnövényzetben a kökény, rekettye, kecskerágó, bodza, galagonya, mogyoró mellett más fajták is megtalálhatók.

A házak körül különféle gyümölcsfák kínálják termésüket. Alma, dió, cseresznye, meggy, szilva, birs, körte a leggyakoribb.

A termékeny szántókon megfelelő időjárás mellett jól terem a búza, tavaszi árpa, a kukorica, cukorrépa. Lucerna, napraforgó, a háztájiban a burgonya, tök, takarmány répa is megterem. A kiskertekben különféle zöldségfélék termesztésével foglalkoznak. A gyökérfélék közül a sárgarépa és a zöldség a leggyakoribb. Mellettük zeller, cékla, is megtalálható. Borsó, bab képviseli a hüvelyeseket. Rajtuk kívül patisszon, cukkini, spárgatök, sütőtök stb. is díszlik jónéhány kertben. A paprika és paradicsom, valamint az uborka ugyancsak elterjedt zöldségféle. Valamennyi termesztett zöldségféle felsorolása szinte lehetetlen.

A gólya villanypózna tetejére rakja fészkét; eresz alatt fecskefészkek rejtik az apró tojásokat és fiókákat; verebek csiripelnek az elszórt magokat szedegetve; a kertek fái között cinkék, őszapók pusztítják a rovarokat; fakopácsok férget kereső csőre messze hangzón szól; majd a kakukk hangja hallatszik több felől is, sárgarigók, más énekes madarak hangjától hangos az erdő és mező. Seregélyhadak támadják az érő gyümölcsöket; vetési varjaktól feketéllik a téli mező; és néha-napján bagoly huhogása, vércse vijjogása némítja el a kisebb madarakat.

A házaknál csak néhány helyről hallatszik szarvasmarha bőgése. Több helyen tyúk kárál a tors között, kakas hangja hívja a hajnalt, disznó röfög az ólban. Kutyák csaholása fogadja az idegent, macskák vadásznak egerek után, galambok csapnak le az elhullott magokra. Ez is hozzátartozik a falu állatvilágához.

A kaszálókon, réteken többfajta ehető gomba található. Jellemző gombafajták: szegfűgomba, csiperke, lila pereszke, stb.

Tavasszal és nyáron nagyon sokféle virág teszi csodássá az erdőt és mezőt. Tavasszal olyan az erdő, mintha fehér pihe paplanból valaki behintette volna az egész területet. A gólyahír, gyermekláncfű, kökörcsin, őszi kikerics, stb. mellett vadvirágok ezrei teszik színessé a környéket. Felsorolásuk szinte lehetetlen lenne.

A hőmérséklet nyáron meleg, nem jellemzők a nagy esők, de szerencsére a jégesők sem. Az évi középhőmérséklet a Vasi-völgység (Rába-völgye) területén a 10 Celsius fokot is elérheti. Az éves csapadékmennyiség 650 mm körül van. A napsütéses órák száma 1950 körül alakul. A csapadék maximum általában június és július hónapokban van, míg a minimum januárra tehető. Okirat legkorábban IV. (Kun) László király uralkodása idején, 1274-ben említi Töttöst, mikor Duruzlaus mester a kétségtelenül már korábban is birtokolt Töttösön élő rokonainak 2 hold földet adott rumi birtokából.

I.Károly (Károly Róbert) uralkodása idején, 1323. október 28-án kelt okirat alapján Doroszló fiai, Gergely és Doroszló kérésére, az ezeknek Rum, Balozsaj és Töttös birtokaik között lévő, ugyancsak Balozsaj nevű földtér határait a vasvári káptalan által megjáratja és a mondott földet nekik adományozza.

"Karolus..rex.. ad universorum noticiam harum serie volumus pervenire...... Quiquindem homo vester et noster ad nos reversi concorditer retulerunt , quod a vicinis et commetancis possessionis ipsius Gothardi seu circumiacentibus populis, videlicet in villa Nicolai filii Zerethmeri, item Nicolao filio Tyba, Thoma filio Gregorii Bartholomei filio Gogani et Synnie ac Moyse et filiis eiusdem nobilibus de Synnie, item Nicolao filio Bense, Dominico filio Petri, Andrea filio Stephani, Paulo filio Egidii, Briccio filio Mike et Nicolao filio Kazmerii nobilibus de Teutes, item a nobilibus de Kopach, Budur, Anda, Nicolao et Bartholomeo, item a nobilibus de Geor, Petro filio Cheme, Stephano filio Almand, Salamone filio Adriani et alias proximis eorundem, item ab universis populis de Kowach, item a nobilibus de Mydies, Martino, Andrea et aliis proximis eorundem, item ab universis populis de Bolosey, scivissent ipsum Gothardum sine heredum solacio decessisse et prefatam possessionem suam vestre maiestatis collacioni pertinere, que possessionibus filiorum Dorozlay Rwm Bolosey et Thewtus circumdatur,......via Sabariensis in singulis binis metis veniendo, deinde autem tendens vrsus eundem partem septembionalem iuxta unam arborem pirus silvestrem vicinando terris nobilium de Tewtus surrit ad tres metas maguas angulares in virgulio ......terram filiorum Dorozlay Thewtus vocatam binis metis currendo pertvenit similiter ad tres ......Datum per manus discreti virimagistri Endree lectoris ecclesie Quinqueecclesiensis aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno domini MCCCXXmo tercio, quanto kalendas Novembris, regni autem nostri anno similiter vicesimo tercio...."

1342-ben Rumi Doroszló unokái megosztották Rwm, (Rum) Budurfeldu, Gothardfeldu, Balase (Balozsa), Theuteus (Töttös), Azzun , Chaken, Igrici és Bokua possessiókat. (possessió= rendezett falu, birtok bíróval). Ebben az oklevélben esik először említés a templomról.

I.(Nagy) Lajos uralkodása idején, 1345-ben kelt oklevélből arról értesülhetünk, hogy Apáthy János Töttösi András számára átad egy birtokot a templom közelében.

Zsigmond király uralkodása idején 1418. január 23-án kelt okirat szerint, melynek eredetije a fehérvári püspöki levéltárban található, Rumi Doroszló királyi pohárnok a kegyurasága alá tartozó templomok számára búcsúengedélyért folyamodik. E kérelemben az Igrici, a rumi "beati Ladislai de Rumi", a cicellei "sancta Cecilie" részére is búcsúengedélyt kér. Valószínűleg meg is kapta, mivel Szent Cecília napján van Rábatöttösön és Zsennyén is a búcsú.

1461-ben Rumy János Rumban élő jobbágya hatalmaskodott Thewtesi János kúriája ellen.

Az 1990-es év új fejezetet hozott. Az addigi egypárt rendszer megszűnt és békés átmenettel demokratikus választásokra került sor, és a népköztársaság helyett köztársaság lett Magyarország államformája.
1992. január 1. napjával Rábatöttös visszakapta nevét.
1994. december 11-én került sor a helyhatósági választásokra. A polgármesteri tisztségre csak egy személy pályázott, Annár István, aki már egy cikluson át ellátta a polgármesteri feladatokat. A 226 szavazásra jogosult közül 173 fő szavazott. Az érvényes szavazatok száma 155 volt. Minden érvényes szavazatot Annár Istvánra adtak.

Az 5 képviselői helyre 6 fő pályázott. A 226 szavazásra jogosultból 173 fő adta le szavazatát. A leadott összes érvényes szavazatok száma 655 volt. Egy szavazólapon maximum 5 főre lehetett érvényesen szavazni. A leadott szavazatok megoszlása: Ódor József 132, Dávid György 122, Szalay János 116, Annár Gyula 115, Dávid László 108, Mándli János 62. Az első 5 fő lett tagja a Képviselő-testületnek.

1998. október 18-án a polgármesteri tisztségre ketten pályáztak. A 219 szavazásra jogosult választópolgárból 182 adta le szavazatát. A szavazatokból 126 fő Annár Istvánt, míg 56 fő Szilvágyi Józsefet választotta polgármesternek. A szavazás eredményeként immár harmadik alkalommal Annár István lett a község polgármestere.

Az 5 képviselői helyre 5 fő jelölt indult. Mivel a szavazás eredményes volt, mindannyian testületi tagok lettek. A 219 szavazásra jogosult közül 182 fő adta le szavazatát. A 649 db érvényes szavazás megoszlása: Ódor József 140, Mándli János 132, Dávid György 131, Annár Gyula 128, Dávid László 118. 2000. szeptember 16.-án volt a község Millenniumi Napja. Ezen alkalommal került sor a felújított, restaurált templom újraszentelésére. A szentelést végezte dr. Konkoly István megyéspüspök. A sportpálya mellett felavatásra került a Blaskó János Zsennyén élő szobrászművész által alkotott emlékmű. Az avatását Semlyén Zsolt helyettes államtitkár végezte, míg a felszentelést dr. Konkoly István megyéspüspök celebrálta.

2002 október 20-án a polgármesteri választáson egy jelölt indult. Annár István eddigi polgármester, A 212 szavazásra jogosultból 159-en adták le szavazatukat. A 141 érvényes szavazat Annár Istvánt választotta polgármesternek. Bizottság elnöke: Kiss Tibor, tagjai: Károly Lászlóné, Horváth Tibor, Szendi Lászlóné és Verebélyi László.

A község közigazgatása

Rábatöttös, ezen belül Gutatőttős, Gutaháza, illetve Töttös a közigazgatás változása hatására többször tartozott más és más területi (közigazgatási) egységekhez. Járások, városkörnyékek alakultak, illetve szűntek meg. Ezek mind kihatással voltak arra, hogy Vas megyén belül a községek(ek) hol helyezkedtek el. A kezdeteket nem ismerjük, arra jelenleg adataink még nincsenek. Első hivatalos, és ismert adataink a XVIII. század második feléből vannak. Ennek megfelelően a beosztás:

  1. 1786. szombathelyi járás
  2. 1790-1849. szombathelyi kerület Gyöngyös és Sorok melléki járás
  3. 1850-1860. vasvári járás
  4. 1861-1871. szombathelyi kerület, szombathelyi járás
  5. 1872. szombathelyi járás
  6. 1876(?)-1969. június 30. vasvári járás
  7. 1969.július 1.- 1983.december 31. szombathelyi járás (24/1969. sz. NET határozat alapján)
  8. 1984.január 1.-1987.december 31. Szombathely városkörnyéki községe (az 1983.évi 26. tvr. alapján a járások megszűntek)
  9. 1988. január 1-től közvetlen megyei irányítás következett be ( az 1987. évi 21. tvr. alapján a 63/1987.(XII.2.) Mt. sz. rendelet alapján a városkörnyékek megszűntek és Vas megyében kétszintű közigazgatás került bevezetésre.

1945. előtt a település önálló község volt bíróval, a rumi körjegyzőséghez tartozott. Az 1950-es tanácsválasztásokat követően "1950. október 22-től 1966. szeptember 30-ig önálló tanács és hivatali szerv működött a községben. A NET 1966. szeptember 30-i hatállyal Rum községi közös tanács területét Gutatőttőssel kibővítette. A vasvári járás megszűnésével - 1969. július 1-jétől - a szombathelyi járáshoz került, majd a járások 1984. január 1-jével történt megszűnésével Szombathely városkörnyéki községe lett."

A község közigazgatásai helyzete:

  1. 1942-ig Rábatöttös és Gutaháza is önálló község volt elöljárósággal, képviselő testülettel, bíróval. A két község 1942-ben egyesült Gutatőttős néven. Körjegyzőségi székhelye Rumban volt.
  2. 1942-től - 1950. október 22-ig Gutatőttős önálló község volt elöljárósággal, képviselő testülettel, bíróval. Körjegyzőségi székhelye Rumban volt.
  3. 1950. október 22-től - 1966. szeptember 30-ig Gutatőttős önálló községi tanács volt. (tanács-testület, VB. tanácselnök, VB. titkár, szakigazgatási szerv)
  4. 1966. október 1-től – 1990. szeptember 30-ig Rum Községi Közös Tanács társközsége. (25/1966. NET határozat 1/b. pontja alapján)
    1. 1985-től- 1990. szeptember 30-ig elöljáróságok működtek a társközségekben, így Gutatőttősön is. (a községi közös tanács mellett)
    2. 1990. októberétől (alakuló üléstől) Gutatőttős önálló önkormányzat, képviselő-testület, polgármester, december 1-től a rumi körjegyzőség alapító tagja.

A képviselő-testület kezdettől fogva 6 fős. (polgármester + 5 képviselő) A képviselők közül egy fő alpolgármester. A polgármester és az alpolgármester is tiszteletdíjas 1990-től kezdve.

Képviselő-testületek 1990-től

  1. 1990-1994. Annár István, Dávid György, Annár Gyula, Dávid László, Körtvélyes László, Ódor József.
  2. 1994-1998. Annár István, Dávid György, Annár Gyula, Dávid László, Ódor József, Szalay János (1996.december 31-én lemondott helyette Mándli János 1997.év elejétől. )
  3. 1998-2002. Annár István, Dávid György, Annár Gyula, Dávid László, Mándli János (a ciklus kitelte előtt meghalt, helyette új képviselő nem került már választásra) Ódor József
  4. 2002-től: Annár István, Dávid György, Dávid László, ifj. Gergely Ottó, ifj. Körtvélyes László, Sümeghiné Károly Hajnalka.

Körjegyző 1990.dec. 1-től (dr.) Horváth Sándor



Vissza az előző oldalra!
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, valamint a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Erről bővebb információkat olvashat itt: Adatkezelési tájékoztatónk
Rábatöttös Község Önkormányzata - Magyar